Keresés
OK

október

2017. 10. 24. Salamon

Ke Sze Csü Szo Va
2017. 10. 01. (Vasárnap)
1
2017. 10. 02. (Hétfő)
2
2017. 10. 03. (Kedd)
3
2017. 10. 04. (Szerda)
4
2017. 10. 05. (Csütörtök)
5
2017. 10. 06. (Péntek)
6
2017. 10. 07. (Szombat)
7
2017. 10. 08. (Vasárnap)
8
2017. 10. 09. (Hétfő)
9
2017. 10. 10. (Kedd)
10
2017. 10. 11. (Szerda)
11
2017. 10. 12. (Csütörtök)
12
2017. 10. 13. (Péntek)
13
2017. 10. 14. (Szombat)
14
2017. 10. 15. (Vasárnap)
15
2017. 10. 16. (Hétfő)
16
2017. 10. 17. (Kedd)
17
2017. 10. 18. (Szerda)
18
2017. 10. 19. (Csütörtök)
19
2017. 10. 20. (Péntek)
20
2017. 10. 21. (Szombat)
21
2017. 10. 22. (Vasárnap)
22
2017. 10. 23. (Hétfő) 1956-os forradalom
23
2017. 10. 24. (Kedd)
24
2017. 10. 25. (Szerda)
25
2017. 10. 26. (Csütörtök)
26
2017. 10. 27. (Péntek)
27
2017. 10. 28. (Szombat)
28
2017. 10. 29. (Vasárnap)
29
2017. 10. 30. (Hétfő)
30
2017. 10. 31. (Kedd)
31
Tavaszi és nyári programjaink
Tavaszváró túra a Gerecsében
Évnyitó korcsolyázás a befagyott Balatonon 2017
Az FTK a Rovartani Társaságban
Az FTK a Kutatók Éjszakáján
Természettudós társasjáték és Kutatóakadémia
Eötvös Természettudományos Tábor
2016 tavasz és nyár
Allergiás vagy a parlagfűre?
Évnyitó kirándulás

Béka-tavi lepkészet, 2012. október 5.

Közzétette: Soltész-Katona Eszter 2012. 11. 08. 20:39 Olvasottság:2443

Balázs beszámolója egy őszi lepkészetről.

Őszi zöldbagoly (Dichonia aprilina) az Erzsébet-kilátónál


Idén ősszel most jártunk először a Béka-tónál. Ezen a kiránduláson Jakab Danival ketten vettünk részt.
A Normafánál lepke még nem, csak a városban tapasztalthoz képest hidegebb idő várt minket. A lombhullás még nem indult meg, csak a levelek elszíneződése; az erdő még nagyrészt egyszínű zöldbe burkolózott.
A tóhoz a tervekhez képest percre pontosan, napnyugtára érkeztünk. Éppen akkor bukott le a Nap, rengeteg színt varázsolva az égboltra! Gyorsan sötétedett, de így is láttuk, hogy a tó vízszintje minden eddiginél alacsonyabb – ennek ellenére alig lehetett kivenni az aljzatát a víz zavarossága miatt! A pad mögött az erdő szokatlanul világos volt: egy nagy bükkfa szinte az összes lombját elvesztette.
6 db csalit helyeztünk ki, és felállítottuk a fénycsapdát a padra. Az idő már nem tűnt olyan hűvösnek, mint a Normafánál, ráadásul megjelentek a lepkék a madzagokon: a korábbi őszi lepkés estek jól ismert vendégei. Jó volt újra látni őket! De azért a nyárból is maradt két faj: a fahéjszínű zsírosbagoly (Amphipyra pyramidea) és a nagy sárgafűbagoly (Noctua pronuba).
A csalinézések közt az erdőben járkáltunk. Meglepetésemre már két őszi araszoló faj is elindult; ennyire korán még sosem láttam őket! Az alacsony bokrok ágainak végén ültek, talán elszáradt levelet utánoztak. Vetettünk néhány pillantást az égboltra is, de elég halványan látszottak a csillagok.


Mire eljött az idő, hogy összeszedjük a madzagokat, már 14 lepkefajt figyeltünk meg– szép részeredmény! (A két araszoló és név szerint említett bagolylepke kivételével mind őszi vagy áttelelő baglyok voltak.) A fénycsapda viszont nem fogott semmit. Az utolsó kötél leszedésénél egy vaddisznó hangos csörtetéssel menekült el: nem lehetett messze!
A Libegőnél már élénken fújt a szél, és a János-hegy csúcsa felé haladva egyre erősödött. A kilátónál egy-egy közönséges télibagoly dacolt ugyan a széllel, de a legtöbb lepke a legjobban védett oldalra húzódott. Itt araszoló egyáltalán nem volt; egy őszi pihésszövő (Cymathophorina diluta) kivételével mindannyian a bagolylepkék családjához tartoztak. Tarka társaság gyűlt össze belőlük, melyből messze kiemelkedett az őszi zöldbagoly (Dichonia aprilina). Ez a nagy testű faj talán a legszebb az összes őszi bagolylepke közt! Első szárnyán a fehér, a zöld és a fekete alkot bonyolult mintát. Zuzmófoltot utánoz; ennek megfelelően alapszíne pontosan adja vissza a leggyakoribb zuzmók zöldjét! Nem túl gyakori állat; idősebb tölgyesekhez kötődik – mindig örülök, ha összefutok vele! Ez a második adata.
Az épület körbejárása után találtunk még egy hím kecskedarazsat: hosszú csápja árulta el, hogy nem fog megszúrni s ezt be is mutattam. A hegyről lefelé jövő műútról pedig egy bőrfutrinkát szállítottunk be az erdőbe.
A kirándulás végére feljött a Hold: ezen az éjjelen a Jupiterhez nagyon közel látszott!
A buszvégállomáson nem láttunk egy lepkét sem. Így zárult az idei év első őszi lepkészete.
Összesen 22 rovarfajt láttunk, amely igen soknak számít. Közülük 19 lepke, de egyik sem új. Zömük az időszaknak megfelelően repül, de egy-két vándor korábbról maradt, ill. néhány faj szokatlanul korán indult el – valószínűleg a hét elején jött nagy eső hozta elő őket. Örültem annak is, hogy ismét megtaláltunk olyan fajokat, melyek tavaly nem mutatkoztak (de előtte rendszeresek voltak).


Fotók: Jakab Dániel, szöveg: Tóth Balázs

A(z) BESZÁMOLÓK rovat összes cikke:

Kora tavaszi odúellenőrzés a Béka-tónál [2015. 04. 01.]

Béka-tavi lepkészet, 2012. október 5. [2012. 11. 08.]

Rákásztábor az erdő mélyén [2012. 05. 05.]

Égitestek megfigyelése [2011. 01. 26.]

Bejelentkezés Regisztráció A Klubról Jelentkezz tagnak! Letöltések Menürendszer Aloldalak listája Támogatók Kijelentkezés Ideart Az oldal 127.35080719 ms alatt készült el. Felhasználó: vendég